Általánosan megfigyelhető tendencia, hogy az urbanizáció mértékének növekedése a természetes területek csökkenésével jár. Ahogy a Dobi Bálint és Holes Annamária szerkesztette, az Agrárminisztérium támogatásával a Herman Ottó Intézet által kiadott Magyarország környezeti állapota 2020 jelentés rámutat, a hazai településekre is jellemző, hasonlóan Európa városainak többségéhez, hogy termékeny földterületre épültek, és ilyen területek veszik körül azokat, így a várost övező külső ipari öv terjeszkedése során gyakran a mezőgazdasági termőterületeket foglalják el, és burkolják mesterséges felületekkel. A jelentés kitér rá, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2018. évi felszínfedettségi statisztikai adatai alapján hazánkban jelentősen elmarad az EU-s átlagtól az erdők és városi zöldterületek aránya az összterülethez képest (25,9% szemben az uniós 44,4%-kal), továbbá a mesterséges felszínborítottság meghaladja az uniós átlagértéket (6,5% szemben 5,0%-kal). A földhasználat módja jelentős hatást fejt ki a természeti környezetre, beleértve a fajok biodiverzitását, az ökoszisztémák állapotát és az élőhelyeket. Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) határozata a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról, amely Magyarország 2030-ig szóló fejlesztési irányelveit határozza meg, szintén hangsúlyozottan állást foglal a takarékos és átgondolt területhasználat mellett, amelyet a térhasználati kérdések kezelésében érvényesíteni szükséges (OGY, 2014). A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 4. előrehaladási jelentése is kiemelten foglalkozik a területhasználat kérdésével, hangsúlyozva, hogy annak értékeléséhez a beépítettség términtázatának vizsgálata is fontos (NFFT, 2021). Az emberi tevékenységek (települések növekedése, autópályák, közlekedési infrastruktúra kiépülése) tájformáló hatása túlmutat azon, hogy szemmel jól látható, lekövethető jelenség, hanem sokszor komplex folyamatok kiváltó oka, mely számos más tényező változását is eredményezheti – gondolhatunk akár a Covid19-re is, amelynek gyökerét a jelentés a fenntarthatatlan területhasználat-változtatásban jelöli meg. A földkivonás mértékének csökkentését szorgalmazza az Európai Unió 8. Környezetvédelmi Cselekvési Programja is.